Homokszórás, homokfúvás, szemcseszórás

A homokszórás, vagy homokfúvás a szemcseszórásos eljárások közé tartozik. A technológia célja, hogy különböző finomságú, szórható,  csiszoló anyagokkal bombázunk egy adott felületet. A homokszórás segítségével a finom felületek durvábbá, durva felületek finommá tehetőek, valamint a csiszoló (jelen esetben homok) anyagok koptató hatása miatt a kezelt felületen megtapadt idegen anyagok, szennyeződések eltávolíthatóak legyenek.

A homokszórás (homokfúvás) folyamata

A szemcseszórás technológiájának első hivatalos leírása Benjamin Chew Tilghman-től származik, aki 1870 október 18-án jegyeztette be a technológiát szabadalomként. A technológia során különböző, közel azonos szemcseméretű, szórható anyagokkal bombázzuk a kezelendő felületet. A szemcséket általában magas nyomású vízzel, levegővel, vagy centrifugával gyorsítjuk fel nagy sebességre. A szemcsék, tömegüknek és a kezdősebességüknek megfelelően kisebb-nagyobb mikroszkopikus darabokat "szakítanak" le abból az anyagból amelynek nekicsapódnak.

Manapság a legelterjedtebb homokszórásos technológia a sűrített levegős homokszórás. Ebben az esetben, egy magas nyomású kompresszor segítségével juttatjuk a szemcséket a tisztítandó felületre. A homok, egy hermetikusan lezárt tartályban van tárolva, ahonnan a kompresszor által keltett vákuumhatás kiszívja, majd egy szórópisztoly segítségével kijuttatja a kezelt felületre. A szórópisztoly szórófeje egy speciális, rendkívül kemény kerámia vagy tungszten-karbid anyagaból készül, hogy ellenálljon a szóróanyag koptató hatásának.

Kisebb tárgyak esetében a homokszórás egy szórószekrényben vagy szórókamrában történik. Ez azért fontos, hogy a szórási folyamat során a levegőbe kerülő szóróanyag és a kezelt felületről levált anyagi részecskék ne kerülhessenek a levegőbe. Ebből következik, hogy a homokfúvás korántsem veszélytelen eljárás hiszen a részecskék belélegzése súlyos betegségekhez, például szilikózishoz vezethet. Amennyiben a kezelendő tárgy mérete nem teszi lehetővé a kamrában vagy szekrényben történő munkát, úgy speciális védőfelszerelés viselése szükséges a munkálat során.

Milyen esetekben alkalmazható a homokszórás?

Az általánosan elterjedt nézet szerint, olyan esetekben alkalmazható a homokszórás, amikor a fémfelületeket meg akarjuk tisztítani a rozsdától, festékmaradványoktól és egyéb szennyeződésektől. Az igazság az, hogy a legtöbb esetben emiatt fordulunk a homokfúvásos technológiához, pedig számos más területen is alkalmazható. Említettük, hogy a homokszórás során egy durva felület finomabbá tehető és megfordítva is! Erre két jellemző példát is említhetünk: az öntvények viszonylag durva felülete jelentősen finomítható homokfúvással, illetve a manapság nagyon divatos alumínium és rozsdamenetes acél tárgyak fényes, karcolódásra hajlomos felülete homogén, matt felületté alakítható.

A homokszórás vagy szemcseszórás során a felület finomságát befolyásolja az alkalmazott szemcseméret, a szóróanyag keménysége a munkadarab anyagához viszonyítva, a behatási idő valamint a szóróanyagot kijuttató levegő nyomása is. Mindezeknek a paramétereknek a pontos beállítása szükséges ahhoz, hogy az alkalmazási területnek és az igényeknek megfelelő felületet alakíthassunk ki a homokszórás segítségével.

A homokszórás alkalmazása esetében számolni kell azzal, hogy a kezelt felület vékonyabb lesz. Egy átlagos homokszórási munka során a kezelt felület réteg vastagsága 20-60 mikrométerrel csökken, ám ez az esetek túlnyomó többségében nem okoz gondot, hiszen a munkadarab alapvető geometriai jellemzői csak nagyon kis mértékben változnak.

A szemcseszórásos technológia előnyei

A homokszórás vagy homokfúvás első és legfontosabb előnye, hogy a segítségével oly módon munkáljuk meg a felületet, hogy nem használunk vegyi anyagokat, amelyek esetlegesen kémiai reakcióba lépnek a kezelt felület anyagával, megváltoztatva ezzel a kémiai és a fizikai jellemzőit. A homokszórást követően a felület teljesen "fémtiszta" lesz, bármiféle idegen anyag visszamaradása nélkül. Ezen felül, a homokszórózott felület tapadása jelentősen megnő és homogén lesz, így porfestés, flokkolás, galvanizálás és más felület kezelési technológia alkalmazása előtt, érdemes a felületet szemcseszórással megtisztítani.

A homokfúvás további előnyei közé tartozik, hogy nincs szükség olyan anyagok alkalmazására, amelyeknek környezet- és egészségkárosító hatása van, hiszen a maga a homok (a szilícium-dioxid kvarc állapota) a természetben is nagy mennyiségben előfordul.

Bár a homokszórás nem tartozik a legolcsóbb technológiák közzé, mégis számos területen elengedhetetlen a használta, mivel a technika jelenlegi állása szerint még nincs versenyképes alternatívája.

Milyen anyagok esetében alkalmazható a homokszórás?

A homokszórást vagy homokfúvást az esetek túlnyomó többségében fémtárgyak esetében alkalmazzuk. Természetesen, lehetséges más anyagok homokszórózása is, mint például a fa, a műanyag és az üveg felületek (mattítás) is.

Mennyibe kerül a homokszórás (homokfúvás)?

A megfelelő szemcseszórásos technológia kiválasztása mindig az adott munkadarab jellemzőinek és a megrendelő igényeinek a függvényében történik, ezért nem lehet általános árat megállapítani. Ahhoz, hogy pontos árajánlatot adhassunk, részleteiben kell megismernünk a homokszórandó tárgy anyagát, méreteit, állapotát, valamint a tisztelt megrendelőnk igényeit. Erre a célra használható a Kapcsolat menüpont alatt található űrlap, amelynek segítségével közölheti velünk a munkadarab jellemzőit, darabszámát, méreteit, valamint az Ön igényeit. Az űrlapon keresztül akár fényképek csatolására is módja nyílik, így pontos árajánlatot adhatunk Önnek! Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát. Telefon: 0620/34-20-200

 

// google anal